GRANDER® Magyarország
Keresés

Alkategóriák

 

A Grazi Műszaki Egyetemen újra felfedezték a vízhidat

Amikor a víz megbolondul, és felkúszik a falon

Philipp Ball, az elismert „Nature" tudományos folyóirat egykori szerkesztője a következő kijelentést tette 2008-ban: „Kínos bevallanunk, hogy az anyag, mely Földünk 2/3 részét borítja, még mindig ilyen rejtélyes számunkra. Még rosszabb, hogy minél többet tudunk meg a vízről, annál több probléma is felmerül: Az új technikák, melyek mélyebbre hatolnak a folyékony víz molekuláris szerkezetében, egyre több kérdést vetnek fel."

Dipl. Ing. Larch, a GRANDER® Kutatás és Fejlesztés vezetője szerint még el fog tartani egy darabig, amíg a tudomány kifejleszt egy kellően átfogó, és általánosan elfogadott alapismeretet a vízről.

Minél intenzívebben foglalkozunk a vízzel, annál rejtélyesebbnek és titokzatosabbnak tűnik; minden egyes válasz újabb és újabb kérdéseket vet fel. Még nem született olyan leíró modell, amely a víz jelenségét teljes körűen megmagyarázná. A modern vízkutatás mégis szüntelenül olyan új felfedezésekre tesz szert, melyek hagyományos ismereteinket a fejük tetejére állítják. Olyan dolgokat fedezünk fel, melyek a fizika törvényei szerint nem is lehetségesek…

A vízhíd esete tökéletes példa erre: habár magát a vízhidat és tulajdonságait egészen pontosan ismerjük, még sincs egy ismert elmélet sem, amely akár csak megközelítőleg alkalmas lenne arra, hogy leírja a jelenséget. Hasonló a helyzet a GRANDER® vízélénkítéssel: az élénkítés hatásait már több mint 20 éve figyelhetjük, a tudomány viszont még nem tudott olyan elismert elméletet felmutatni, ami ezt a természeti jelenséget megfelelően megmagyarázná.

A lebegő víz

Dr. Elmar Fuchs a közelmúltban nagy feltűnést keltett, mikor a „Welt der Physiker”-ben a nyilvánosság elé tárta publikációit egy magával ragadó jelenségről, a lebegő vízhídról.

Ha két pohár nagyon tiszta, többször desztillált vizet magasfeszültség alá helyezünk, és a poharakat lassan távolítani kezdjük egymástól, „szikra” keletkezik. Ezután a folyadék elkezd „felmászni” az edény falán, és végezetül a két pohár között egy „híd” jön létre vízből.

Elmar Fuchs így foglalta össze az eredményeket: „Kísérletünkkel megmutattuk, hogy a vízhídon belül a víz mindkét irányba folyik“. A több szakterületről érkező kutatócsoport – kémikusok, fizikusok, elektrotechnikusok és gépészek a Grazi Műszaki Egyetemről – felfedezése egy tudományos szenzáció.

Miután Dr. Elmar Fuchs prezentálta felfedezését a 2006-os moszkvai Nemzetközi Vízkutatási Konferencián, a nyilvános érdeklődés megállíthatatlanul növekedni kezdet.

Hollandiában a nemzetközileg elismert Wetsus (Kompetencia- és Kutatóközpont a Fenntartható Vízmanagementért) felfigyelt az új, vízzel kapcsolatos felfedezésre, és kinevezte Dr. Fuchsot azon kutatócsoportjuk vezetőjének, amely a legmodernebb mérési technikák alkalmazásával hivatott közelebb kerülni a jelenség megértéséhez.

Több tudományos folyóirat, közöttük a Nature is leközölte a szenzációs felfedezés hírét. Még maga az Európai Űrügynökség, az ESA is nagyfokú érdeklődést mutatott: arra kíváncsiak, hogyan viselkedik ez a jelenség a súlytalanságban, a világűrben. Így Dr. Fuchs már megismételte a kísérletet az ESA parabolarepülése közben, és most azon munkálkodnak, hogy a világűrben is elvégezhessék.

Ismeretlen belső struktúrájú víz?

Elképzelhetetlen, de igaz: Dr. Fuchs kísérlete során 25.000 Volt feszültség alatt a víz akár egy 25 mm-es távolságot is át tudott hidalni. Eközben a víz teljesen új tulajdonságokat mutatott sűrűségét és a struktúráját illetőleg.

Egy nagysebességű kamera és egy femtoszekundumos lézer segítségével kimutatták, hogy a víz az eddig ismert „laza” és „szilárd” struktúrák mellett további struktúrákat is képes létrehozni. Ezzel a „laza” és „szilárd” struktúrák (folyékony víz és jég) közötti „senki földjére” tévedtünk, és a klasszikus ismereteket megcáfoltuk. A víz újonnan felfedezett struktúrája egy jelentős utalás arra, hogy a vízben dinamikus állapotok uralkodnak.

Lehetséges, hogy még csak a vízkutatás kezdeténél tartunk? A kört egy hatalmas tudós alázatos kijelentésével zárjuk: 

"Amit tudunk, az egy csepp, amit nem tudunk, egy óceán" (Sir Isaac Newton, 1643-1727)

 

Érdekes kiegészítő kisfilmek:

HÍRLEVÉL